2011. január 16., vasárnap

Portré rajzolás 1.

...ha már a portrézásról van szó, mutatok modell után készült rajzokat. Egy kis villantás a múltba, az aranykorra, portrézásom csúcsidőszakára: az 1995 és 1998 közötti évekre, itt alul kb. időrendben, kezdve a középisisekkel 1994, bezárva az előkészítősökkel 1996








2011. január 13., csütörtök

Portré rajzolás fotóról 1.rész

azaz a fotóról portrézás buktatói

-tanulmányszerűség-

Rajzoló, s ezen belül képzetten portrézó kortársaim jól tudják a szabályt: „az igazi” portré csakis élő modell után készülhet. Megtanulni a tudományt legalábbis így érdemes. Ez hagyományos nézőpont az oktatásban, s nem is azért, mert hagyományos, hanem azért mert mély tudás és tapasztalat van e hagyomány mögött, érdemes legalább egy kicsit ezt elhinni, és legalább kipróbálni, igaza van e ennek az állításnak, vagy sem. Én kipróbáltam, s vallom is!

Tanítványaim többen megkérdőjelezték ezt. Mondván, hogy az élő modell izeg-mozog, nemcsak oldalra, de le és fel, sőt, akár ferde tengelyeken is- amiből meg jó sok van. (Persze ezt a 2D-s papír szemszögéből nézve) Picit mindig elmozdul az arc önkéntelenül, ha például valami felkelti a modell figyelmét, vagy elfáradnak nyakizmai. Annyira, hogy ő maga legjobb szándéka ellenére sem veszi ezt észre, viszont mi, akik rajzoljuk „mindent látunk”. Kevés rajzoló tapasztalattal, vagy a sok tapasztalattal, de „neadjisten” a rutinból kiesve ez bizony jócskán nehézségeket okoz. Főleg a szerkezetnél és az ezzel szorosan összefüggő karakternél. A karakter pedig ugye a portré lényege, lelke, mindene…

Valljuk meg kényelmesebb, ha fotót kap az ember, s arról dolgozik otthon nyugiban, s nem kell mindenféle idegen, vagy kevésbé idegen emberrel küzdenie, udvariaskodnia. Rajzolni nyugiban jó! A rajzolás érzékeny jószág, a szakmaiság minden becsületesen megtanult rétegei ellenére is. Kizökkentő tényezők, „környezeti ártalmak”, belső hangok, kételyek, megfelelési kényszer nehezítik a munkát…

Tehát fotóról rajzolni kényelmes. Még kényelmesebb, ha a fotókat a megrendelő hozza –mert akkor még fotózni sem kell…

Pedig igenis a rajzolónak kell a fotókat elkészítenie, mert az első -a legfontosabb- csapdák az alapanyagban, a fotókban rejlenek. Persze ha ajándék, meglepetés lesz a készülő rajz, akkor ez nehezen megoldható…de nem lehetetlen!

Ha a saját fotó megoldhatatlan, érdemes több, sőt -rutintalan megrendelőknél-, sok-sok különféle fotót kérni.

Nézzük sorra a buktatókat először az alapanyagban:

1. Nem ideális fényviszonyok. Vakuzás minden mennyiségben. Vagy csoportportrénál, ha több fotóról válogatjuk össze az arcokat: a megvilágítás nem egyező iránya, aránya. Anyu arca nyáron erős napsütésben, éles árnyékokkal, apu arca szobában, szórt puha fényben…Nem kis rajzi tapasztalat kell ezt valahogy kiegyensúlyozni úgy, hogy szakmailag is megállja a helyét.

2. Felbontás. Képzeljünk el egy beszkennelt fotót pl. a tíz éves érettségi találkozóról, amiről egy arcot kell kivágnunk, mert a megrendelő szerint ezen a fotón néz ki a pasija a legjobban. Oké, szkennelési felbontás, oké, fotóméret, fokozhatjuk, de valójában ez részletkérdés, mindegy. Jó ötlet: használjunk szenet, így talán el lehet mismásolni a pontatlanságokat…vicc.

3. Nézőpont. Csoportportrénál főleg. Pl. az anyuka kissé felülről, az apuka még jobban felülről, a gyerkőc meg pl. kissé alulról van fotózva. Na ebből egy egészséges konzervatív hierarchiával rendelkező családi beállítást létrehozni nem könnyű feladat. Vagy nagyon kreatív kompozíciót kell kitalálni, amire a megrendelő a legritkább esetben nyitott J, vagy megint csak hihetetlen rajzi rutinnal kell rendelkezni. Lényegében valami teljesen mást rajzolni a fotókból hihetően, mint ami azokon látszik. Bátorság, főleg, ha élőben sohasem láttuk az rajzolandó illetőt…

folyt. köv.

2010. november 24., szerda

Karikatúrák

... a múltból...Lássátok itt a kedvenceimet:

Dancika
Woody Allen
Harkányi Endre
Ooodri
Cicus


2010. november 14., vasárnap

Országos Rajzbiennálé, Salgótarján 2010

...most már Triennálé...
Tömeg, avagy a nagy közös pokróc metafizikája (2010, színes ceruza rajz, 50x50cm)

...talán a kép, vagy még inkább a tudatosan beszédes-titokzatos-ironikus cím önmagáért beszél. Itt már megint az a múlhatatlan rácsodálkozásom jön elő belőlem, hogy mi emberek mennyire egyformák és csudaszépen különbözőek vagyunk egyszerre, s nagyon viccesen ugyanolyan formákat keresünk életünk megélésére, pl. a pokrócot családi üldögélésre...

2010. szeptember 20., hétfő

Spanyolnátha cikk

...olvassatok négy grafikusról, köztük rólam a Spanyolnáthában, Rónai-Balázs Zoltán tollából:
...

2010. augusztus 21., szombat

...íme Orfű ezévi termése... stART Alkotótábor 2010

Centrális sebesség hídon (2010, rézkarc)


Idegenség (2010, rézkarc)



Rózsaszín fürdőszoba (2010, olaj, vászon)

...a Barcika (Kazincbarcika) sorozat már régóta készül, terveim szerint tíz darabot készítek.
Itt két késznek érzett darabját mutatom meg. Azt bizonyítom be e rézkarcokban, hogy felnevelő kisvárosom rémes paneljeit és sivár aszfaltjait is lehet szépnek látni, az őszinte kritika ellenére is kedvesnek láttatni. Gyermekkorom személyes helyszínei tünnek fel a lapokon, s persze mindegyikről órákig tudnék mesélni...

Barcika sorozat/Központi


Barcika sorozat/Márka

...kétdúcos munka: akvatintás és cukrostintás lemezek alkotják a variálható kompozíciót, mely a "lélektelen" Avasi lakótelep mesebeli és szürreális dimenzióit feszegeti...

Miskolc (rézkarc)

...a Görögországos sorozat néhány darabja...

Nem fentebb (rézkarc)


Nem odaát I. (szitanyomat)


Nem kintebb II. (rézkarc)


Nem messzebb (rézkarc)

2010. június 21., hétfő

...fő témám a tömeg. Az embertömeg. Miért? Talán a kisvárosi lány nagyvárosi sokkja, vagy az embertéma szélsőséges mániája? (A sokszínűség és azonosság, be szép.) Esetleg az erős hajdani diákszigetes benyomás: sok érdekes ember elviselhetetlenül összezsúfolva. Bár ez azóta is kísért, a fene tudja. Csak úgy tetszik. Esztétikailag is! Szőnyegfíling.
Szóval egyelőre kimeríthetetlen és izgalmas feladatot kínál. Ragaszkodom hozzá. Úgy hívom, ez a fősodor...

...első tömeges munkám (a szigetes) technikailag még nem túl kiforrott, de szeretem. Az ellentétek keresése azért már benne rejlik: kísérlet a puritán ceruzarajz és a szuper digitális technika házasítására (akkoriban ez megtűrt kategória volt a képgrafikán)...régi szép idők...mikor nagy büszkén lógattam be a méterszerméteres "óriásprint-ceruzarajzot" a térbe az MKE lépcsőfordulóba, mint egy "igazi installált grafikát".
A technikai varázslásnál érdekesebb volt nekem most is a gondolati, és a "vájtszeműek" észre is vették, hogy mindenki rajta van, aki számít...

Tömeg, avagy szubkultúra (digitalizált ceruzarajz)

...a következő munka az előzőt használja vázlatnak, viszont már a linóleumot alapanyagnak. A fogyasztásos technikával kísérleteztem -ami a diplomamunka technikája is lett később-. Ezt -bevallom nem saját találmány- D. Zsuzsitól lestem el, ő használta gyönyörű festői grafikáihoz...
A kép végül második helyezést nyert egy pályázaton -a rosszmájúaknak írom, hogy nem a technika, hanem a képi megjelenítés miatt nyert-. A "minimalizmus" finom négyzetes szimbolikája vegyül az abszolút figurativitással. A téma a távközlés volt. Nekem az akkoriban tért hódító mobiltelefonok világa inkább a kapcsolatok mesterséges beszűkülését jelentette...

Tömeg, avagy az üzenet terjedésének szabályosítása I.

...másik verziója
Tömeg, avagy az üzenet terjedésének szabályosítása II.
...majd egy újabb kísérlet. A tömeg mozgásátt szerettem volna síkban megjeleníteni. Ugyanazt a vázlatot használtam alapul, egy megfelelő részletét. Plexire szitáztam a rajzokat, több plexire. A rajzok a plexiken mindig ferdébb, főként egyenes vonalakból álltak. A moaré jelenségét kívántam meglovagolni. Izgalmas lett az eredmény. Papírra is egymásra nyomtattam a rétegeket...

Tömegmozgás (szitanyomat)


...itt másik mániám a távlatábrázolás is megjelenik. Kíváncsi voltam, hogy a perspektíva hogyan szedi darabokra, cincálja szét zavaros maszatokra a tömeg sajátságos ritmusát.
A cím utal rá, hogy gondolati rétegében az azonosulás is megjelenik...

A tömegben megbúvó én (litográfia)


...a tömegmanipuláció és tömeghisztéria a témája a következő munkámnak. Alapanyagai választási sajtófotók. Installálásában kísérleteztem a galériákkal, mert nincs meghatározva melyik a munka alja és teteje. Ha akarják az örvendező tömeg lóg fejjel lefelé és az elkeseredett sokaság trónol felül, ha pedig úgy érzik aktuálisnak, éppen megfordítva állítják ki. Egyébként ez is egy tapétagrafika, mint a diplomamunkák, tehát installálásában a nyomatokat egymás mellé illesztve végtelenített...

Tömeg, avagy egyszer lent, egyszer fent (litográfia)


...a következő melóm is a tömegek viselkedési formáit kutatja. Szürreális gömbfelületre feszített lépcsősoron haladnak egymástól meghatározva felfelé vagy lefelé, különféle karakterük önkénytelen viselve magukon. A cím még több gondolati réteget is feszeget, társadalom és viselkedési kritikával...

Tömeg, avagy a lefelé és a felfelé haladó tendenciák kiegyensúlyozott ellentmondásossága. (rézkarc)