2011. december 2., péntek

Aukció és kiállítás a Hegyvidékben

...rutintalan blogoló, de mégsem annyira...
...mert az aukció ugyan már lezajlott, de a kiállítás még december 20.-ig tart, és két képem még "gazdira" vár! Hegyvidék Galéria, Budapest Városmajor utca 16.
Itt a meghívó, itt a Galéria linkje; itt pedig a netes képtárat találjátok.
Ők szerepelnek tőlem a kiállításon:

Tájidegen elem

Hegyvidéki látkép


Kós Károly Általános Iskola


Bajor Gizi Színészmúzeum

2011. november 6., vasárnap

Szép akt rajz

...szép kis akt 2010-ből, a Sáris közösen rajzolós esték egyikéből. Ma már csak szép emlék, hogy pocakosan rajzoltam... Azonban, hogy a történet kerek legyen egészen, e rajz végül a szülészorvosnál landolt, miután gondosan világra segítette kis pocaklakómat...

2011. október 20., csütörtök

Mira portré

...a kicsi lány lényét -s fényképezőgépre meredő kíváncsiságát hangsúlyosan kifejező- portré készült barátnőm kislányáról...a szemek, a szemek, a szemek...



2011. október 14., péntek

Új rézkarcok

...e lapok izgalmas kísérletek a vizes szélvédőn szétfolyó fényről és színről. Az érdekelt, hogy vonalban mit művelnek. "Absztraktba" hajló eredmények születtek.
Korábban már akvarellel is feldolgoztam a témát, de vonalakkal még frissebb, nyersebb... talán még továbbdolgozom a lemezeket...



...és anno volt egy ilyen is (részletek a 2010. augusztusi bejegyzésben)


Visszatérés Orfűn: tusrajzok

Kérem szépen, visszatértem! Újra gyűröm a papírt, koszolom a vásznat.

...orfűi munkák a stART csoport 2011-es alkotótáborában,
tusrajzok figurákról:
"Dombra jövők"


"Tájnéző három lányom"


"Niki a tájban"


...tusrajzok Orfűről, a hegyvidéki újságrajz stílusában:
"Orfűi kanyar buszmegállóval"


"Orfűi kanyar iskolaépülettel"


"Orfűi templom-kanyar"


"Orfűi faluházrészlet"


"Orfűi Kovácsház"


...és egy festmény az utóbbi tusrajz témájában:
"Orfűi aszfalt táblával és tóval kék időben"


2011. július 4., hétfő

Kedves olvasóim!

Most viszonylag unalmas voltam azoknak az ismerőseimnek, akik a művészeti munkásságomra kíváncsiak. Bizony hallgatásom és "alkotásmentességem" oka Juli, aki március 3.-án született, s egyelőre még leköti energiám alkotói, és blogolgatói oldalát is. Hamarosan -pár hónap- visszatérek vagy új munkákkal, vagy új nosztalgiázásokkal. Addig kitartás! Ne hagyjatok el! Ne mondjatok le rólam, mint alkotókáról!

2011. február 7., hétfő

Miskolci Grafikai Triennálé és Észtország

...februári munkálkodás Észtország tematikájú meghívásos kiállításra és a Triennáléra... 


2011. január 16., vasárnap

Portré rajzolás fotóról 2.rész, példák

...na és összehasonlításként, milyen is lesz a fotóról megrendelésre készített csoportportré.

1. Persze, hogy kevésbé tanulmány jellegű és kevésbé művészi, vagy mondhatnánk így is, kevésbé szabad: hisz meg kell felelni tényleges, vagy képzelt elvárásoknak.
2. Kissé beállított ezáltal merev hatású arcra és kompozícióra egyaránt.
3. Fotóízű!!! Hisz a fotó pillanatot rögzít. Az élő modell után készült rajz pedig inkább egyfajta állandósult -sok sok pillanat, és a rajzolás ideje alatt beállt "általános", vagy mondhatnánk merészebben "örök" vagy "idealizált"- képet mutat a személyiségről. Nincs kamerába néző határozott mosoly, véletlenszerű beállítás az "élő rajznál". A fotó után készült portrénál viszont mindent lehetséges lemásolni a fotóról, még a rajztól valahol természeténél fogva idegen pillanatnyiságot is.

Tehát egy érdekes ellentmondás születik: merev pillanatnyiság...


Portré rajzolás 3.

...mániákusan rajzoltam középisisen saját fejem és családom tagjait. 1994-5-ös rajzok:


Portré rajzolás 2.

..."Sanyi-sorozat" 1998-ból, amikor is Szarvason nem volt más modell egy fél évig. Nos, nem volt ez baj nekem, megoldottam, mert amit lehetett kihoztam ebből a modellből: beállítások, stílusok, különféle rajzoló anyagok és papírok...





Portré rajzolás 1.

...ha már a portrézásról van szó, mutatok modell után készült rajzokat. Egy kis villantás a múltba, az aranykorra, portrézásom csúcsidőszakára: az 1995 és 1998 közötti évekre, itt alul kb. időrendben, kezdve a középisisekkel 1994, bezárva az előkészítősökkel 1996








2011. január 13., csütörtök

Portré rajzolás fotóról 1.rész

azaz a fotóról portrézás buktatói

-tanulmányszerűség-

Rajzoló, s ezen belül képzetten portrézó kortársaim jól tudják a szabályt: „az igazi” portré csakis élő modell után készülhet. Megtanulni a tudományt legalábbis így érdemes. Ez hagyományos nézőpont az oktatásban, s nem is azért, mert hagyományos, hanem azért mert mély tudás és tapasztalat van e hagyomány mögött, érdemes legalább egy kicsit ezt elhinni, és legalább kipróbálni, igaza van e ennek az állításnak, vagy sem. Én kipróbáltam, s vallom is!

Tanítványaim többen megkérdőjelezték ezt. Mondván, hogy az élő modell izeg-mozog, nemcsak oldalra, de le és fel, sőt, akár ferde tengelyeken is- amiből meg jó sok van. (Persze ezt a 2D-s papír szemszögéből nézve) Picit mindig elmozdul az arc önkéntelenül, ha például valami felkelti a modell figyelmét, vagy elfáradnak nyakizmai. Annyira, hogy ő maga legjobb szándéka ellenére sem veszi ezt észre, viszont mi, akik rajzoljuk „mindent látunk”. Kevés rajzoló tapasztalattal, vagy a sok tapasztalattal, de „neadjisten” a rutinból kiesve ez bizony jócskán nehézségeket okoz. Főleg a szerkezetnél és az ezzel szorosan összefüggő karakternél. A karakter pedig ugye a portré lényege, lelke, mindene…

Valljuk meg kényelmesebb, ha fotót kap az ember, s arról dolgozik otthon nyugiban, s nem kell mindenféle idegen, vagy kevésbé idegen emberrel küzdenie, udvariaskodnia. Rajzolni nyugiban jó! A rajzolás érzékeny jószág, a szakmaiság minden becsületesen megtanult rétegei ellenére is. Kizökkentő tényezők, „környezeti ártalmak”, belső hangok, kételyek, megfelelési kényszer nehezítik a munkát…

Tehát fotóról rajzolni kényelmes. Még kényelmesebb, ha a fotókat a megrendelő hozza –mert akkor még fotózni sem kell…

Pedig igenis a rajzolónak kell a fotókat elkészítenie, mert az első -a legfontosabb- csapdák az alapanyagban, a fotókban rejlenek. Persze ha ajándék, meglepetés lesz a készülő rajz, akkor ez nehezen megoldható…de nem lehetetlen!

Ha a saját fotó megoldhatatlan, érdemes több, sőt -rutintalan megrendelőknél-, sok-sok különféle fotót kérni.

Nézzük sorra a buktatókat először az alapanyagban:

1. Nem ideális fényviszonyok. Vakuzás minden mennyiségben. Vagy csoportportrénál, ha több fotóról válogatjuk össze az arcokat: a megvilágítás nem egyező iránya, aránya. Anyu arca nyáron erős napsütésben, éles árnyékokkal, apu arca szobában, szórt puha fényben…Nem kis rajzi tapasztalat kell ezt valahogy kiegyensúlyozni úgy, hogy szakmailag is megállja a helyét.

2. Felbontás. Képzeljünk el egy beszkennelt fotót pl. a tíz éves érettségi találkozóról, amiről egy arcot kell kivágnunk, mert a megrendelő szerint ezen a fotón néz ki a pasija a legjobban. Oké, szkennelési felbontás, oké, fotóméret, fokozhatjuk, de valójában ez részletkérdés, mindegy. Jó ötlet: használjunk szenet, így talán el lehet mismásolni a pontatlanságokat…vicc.

3. Nézőpont. Csoportportrénál főleg. Pl. az anyuka kissé felülről, az apuka még jobban felülről, a gyerkőc meg pl. kissé alulról van fotózva. Na ebből egy egészséges konzervatív hierarchiával rendelkező családi beállítást létrehozni nem könnyű feladat. Vagy nagyon kreatív kompozíciót kell kitalálni, amire a megrendelő a legritkább esetben nyitott J, vagy megint csak hihetetlen rajzi rutinnal kell rendelkezni. Lényegében valami teljesen mást rajzolni a fotókból hihetően, mint ami azokon látszik. Bátorság, főleg, ha élőben sohasem láttuk az rajzolandó illetőt…

folyt. köv.